Kft jellemzői

Korlátolt felelősségű társaságra vonatkozó rendelkezéseknél a 2013.évi Ptk., általánosan a jogi személyek, gazdasági társaságról, speciálisan a kft.-ről szóló előírásai az irányadóak.

A kft olyan gazdasági társaság, amely a tagok törzsbetétjeiből álló törzstőkével alakul, a nyereségből a tagok vagyoni hozzájárulásuk erejéig részesülnek, és ennek arányában a veszteséget viselik.  Tehát a tag köteles a társasággal szemben a törzsbetét szolgáltatására, amely lehet pénzbeli, vagy egyéb vagyoni értékű.

 

   Alapítás

 

Kft.-t alapíthat belföldi, külföldi természetes személy, vagy jogi személy, amennyiben nem áll olyan korlátozottság alatt, amely kizárja a jogi személy létesítésének feltételeit.

Kft alapításakor nem lehet nyilvános felhívással tagokat gyűjteni. A tag vagyoni hozzájárulása a törzsbetét, ami nem lehet kevesebb, mint 100.000.- forint, de tagonként eltérő mértékű. A törzsbetét összege a törzstőke, amely idéntől el kell, hogy érje a hárommillió forintot.

Rendelkezhet úgy a társasági szerződés, hogy a nyilvántartásba vételi kérelem benyújtásáig valamelyik tag a pénzbeli hozzájárulása felénél kisebb összeget köteles csak befizetni, és a társasági szerződés a hátralékos pénzeli hozzájárulás befizetésére a társaság nyilvántartásba vételétől számított egy évnél hosszabb határidőt állapíthat meg. Itt azonban a társaság az osztalékfizetést, ha van nyereség, nem teljesíti, amíg a szerződésben foglaltak, és a törzstőke mértéke el nem éri a nyilvántartásba vett mértéket. A még be nem fizetett vagyoni hozzájárulásuk összegéig kötelesek a tagok helytállni a társaság kötelezettségeiért.

A tagok üzletrésze a törzsbetétjeikhez igazodik, tehát ez a társasági jogok és kötelezettségek mértéke. Ez megalakuláskor még azonos, de a működés során már nem ugyanaz az értéke a törzsbetétnek, mint az üzletrész értéknek, ez függ a nyereséges, vagy veszteséges gazdálkodástól. Az üzletrészek a tagokkal egymás közt szabadon átruházhatóak, de kívülálló személynek való értékesítéskor figyelembe kell venni a tagok elővásárlási jogát. Az üzletrésszel kapcsolatos döntések (felosztás, értékesítés, bevonás), a legfőbb szerv hatáskörébe tartoznak. A társaság legfőbb szerve a taggyűlés, melyet évente kötelező összehívni, de törvény ugyancsak elír olyan eseteket, melyek kötelezővé teszik az összehívását. Ilyen például, ha a saját tőke veszteség miatt a törzstőke felére csökken, vagy a társaságot fizetésképtelenség fenyegeti, ilyenkor pótbefizetést rendelhet el a taggyűlés.

 

       Osztalék

 

Osztalék fizetésére az előző üzleti évi adózott eredménnyel kiegészített szabad eredménytartaléka terhére lehet teljesíteni a tag részére, és nem lehet a létesítő okiratban olyan rendelkezés, amelyben egy, vagy több tagot a nyereségből vagy a veszteség viseléséből teljesen kizárnak.

Természetes személy egyidejűleg egy gazdasági társaságban lehet a társaság korlátlanul felelős tagja, és figyelni kell arra is, hogy kiskorú személy nem lehet korlátlanul felelős tagja semmilyen gazdasági társaságnak.

A kft létesítő okirata a társasági szerződés, az egyszemélyes kft esetében, pedig az alapító okirat, melyet közjegyzői, ügyvédi okiratba foglalnak, vagy jogtanácsosi ellenjegyzéshez kötött, ez után kell bejelenteni a nyilvántartó bíróságnak harminc napon belül.

Ennél a társasági formánál is utána kell járni, hogy a tevékenység, amelyet a társaság szeretne folytatni, bejelentés, hatósági engedélyhez kötött e, valamint egyéb előírásnak kell e még eleget tenni,(mint a betéti társaságnál leírtaknál, például dohánytermék értékesítésére kft nem jogosult). Ezekben az esetekben a tevékenységet csak a jogerős hatósági engedély alapján kezdheti meg a cég. Ugyancsak eleget kell tenni a képesítéshez kötött tevékenység végzésének előírásaira, ilyenkor vagy a személyesen közreműködő tag, vagy a társasággal megbízási szerződéssel, vagy munkaszerződéssel rendelkező személynek kell rendelkeznie a szükséges képesítési követelménynek.

 

    Vezető tisztségviselő

 

A társaság vezető tisztségviselője egy, vagy több kinevezett ügyvezető, aki megbízási, vagy munkaviszonyban, önállóan látja el a munkáját, munkájában a tagok nem utasíthatják, (kivéve egyszemélyes kft. tagja), és a legfőbb szerv hatáskörét nem vonhatja el . Ha a legfőbb szerv, a tagok gyűlése nem elégedett a vezető tisztségviselő munkájával,  visszahívhatják.

Ez csak nyomós érvek mellett lehet, bizonyítva, hogy az ügyvezető olyan mértékben sérti, vagy veszélyezteti a társaság gazdaságos működését, valamint érdekeit, hogy tevékenységével kárt okoz, és nem lehet egy egyszerű taggyűlési határozat útján visszahívni.

Amennyiben az ügyvezető munkaviszonyban állt, a visszahíváskor megszűnik a munkaviszonya.

 

    A tagok, és a vezető tisztségviselő felelőssége

 

A 2013. évi ptk.: 3:24.§ szerint:

„ (1) A vezető tisztségviselő az ügyvezetési tevékenysége során a jogi személynek okozott károkért a szerződésszegéssel okozott kárért való felelősség szabályai szerint felel a jogi személlyel szemben.

(2) A vezető tisztségviselő által e jogkörében eljárva harmadik személynek okozott károkért a jogi személy felel. A vezető tisztségviselő a jogi személlyel egyetemlegesen felel, ha a kárt szándékosan okozta.”

Tehát az ügyvezető kárfelelőssége kiterjed a társasága felé, amelyben a munkájával okozott károkért felel, másrészt kívülálló harmadik személy, (szerződéses, vagy nem szerződéses partnerek, egyéb személyek) irányába, ahol a károkozást szintén ügyvezetőként okozta.

Lehetősége van azonban az ügyvezetőnek bizonyítania, hogy károkozása nem szándékos, és úgy járt el az adott helyzetben, ahogy az tőle elvárható volt, valamint előre nem látható körülmények miatt következett be a kár, amelyet már nem tudott elhárítani.

A Kft, mint jogi személy köteles a saját vagyonával helytállni a kötelezettségekért, de tagjai, és alapítói csak abban az esetben, ha felelősségükkel visszaélnek.

.

 

  •  
    2
    Shares
  • 2
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •