Kell e könyvelő a Katás vállalkozásnak?

 

Nem csak induló Katás egyéni vállalkozó, hanem már a Kata hatálya alá tartozó vállalkozó, gazdasági társaság vezetője is sokszor elgondolkodik ezen a kérdésen, kell –e neki könyvelő, miért fizessen havi pár ezer forintot, amikor csak pár számlája van, és alig van adminisztráció a nyilvántartásban.

Valóban, aki havi 1-2 számlát bocsát ki, megalakulása után szinte egész évben nem történik olyan esemény, változás, amit valamilyen formában jelentenie kell, az a lezárt üzleti évi bevételét (és itt tudja, hogy mi számít bevételnek), összeadja, és következő évben bevallja a Katát, és beadja az iparűzési adó  bevallását. Ez így egyszerűnek is tűnik.

 

  Katás vállalkozás indítása

 

De nézzük, hogy milyen nyomtatványokat kell elküldeni például egy egyéni vállalkozás elindításakor, és itt csak az egyéni vállalkozó indulásáról beszélünk.(egyéni vállalkozó)

Ha van ügyfélkapus regisztrációnk, a webes ügysegéden mondhatni 10 perc alatt egyéni vállalkozóvá válhatunk. De azért ne siessünk, egy kicsit azért merengjünk el, például, jó e nekünk a Kata, vagyis mennyi árbevételünk lehet majd a közeljövőben, bele e férünk a 12 milliós évi összeghatárba, vagy ha túllépjük, még a 40 %-os különadóval is jobban járunk, mintha például a tételesen a bevételek és a költségek különbözete alapján megállapított vállalkozói jövedelem szerinti adózást, vagy az átalányadózást válasszuk. Ha ezt megálmodtuk, jöhet a kérdés, az általános szabályok szerint áfa hatálya tartozzunk, vagy alanyi adómentességet válasszunk( elsőre ez az optimális).

Alanyi adómentességet az évi 8 milliós bevételig alkalmazhatunk, e fölötti bevételnél be kell jelentkezni az áfa fizetés alá. De arra is figyeljünk, hogy fogunk e kiállítani számlát az országhatáron kívül, esetleg magánszemélynek, mert itt már bejöhet, hogy alanyi mentesen áfás számlát kell, hogy kiállítson.

Ha valaki esetleg terméket kínál, igaz inkább a kevés költségszámlával rendelkező szolgáltatást nyújtó vállalkozások választják ezt az adózási formát, de például induló kézművesek, kisebb forgalmú árú kereskedők is beleeshetnek, hogy a megrendelő már határon kívüli, vagy feleszmélünk, hogy nekünk igenis szükségünk van egy-egy google, facebook, stb által kínált hirdetésre is , akkor már a megalakuláskor kérjünk közösségi adószámot.

Ha megvan a fő tevékenység, és tudjuk, hogy a tevékenység telephelyköteles, engedélyköteles, szakképzettséghez kötött, vagy nem, és ha szükséges, megfelelünk a fentieknek, el is indíthatjuk a vállalkozást, és érkezik is az adószám.

És most jön az, hogy még nem dőlhetünk hátra, mert még van egy kis adminisztráció.

  • először is küldeni kell egy T101E nyomtatványt az ÁNYK keretrendszeren keresztül a NAV-nak (ez csak az egyéni vállalkozónak, a társaságoknak másik nyomtatvány kell),
  • jelentkezzünk be a hozzánk tartozó önkormányzatnál iparűzési adó alá,
  • jöhet a kamara alá bejelentkezés, és az adó megfizetése (5.000.- Ft),
  • nem árt egy OEP-es nyomtatványt is elküldeni, (főállású katásnak).

 

    Iparűzési adó

 

Az iparűzési adónál is nyilatkozzunk, hogy az általános módszer, az egyszerűsített módszer, vagy a fix összegűvel számoljuk az ipa alapját. Itt meg is jegyzem, hogy igaz, Katásként csak bevételi nyilvántartásra vagyunk kötelezve, de ha például az általános módszerrel szeretnénk elszámolni az ipát, akkor kellenek a költségszámlák is, és egy kicsit számolgatni. Ez inkább a nagy költségszámlával rendelkező vállalkozásoknak éri meg, míg az évi 1-2 milliós árbevételnél az egyszerűsített módszer, ahol a bevétel 80%-a az iparűzési adó alapja. Ha a bevételünk a tárgyévben meghaladja a 2.5 milliót, akkor jobb választás a fix összegű iparűzési adófizetése, ez évi 50 ezer forintos adót jelent (1990.évi helyi adó törvény 39.B§). És még mindig ipa, ugyanis, ha a székhely eltérő regionális körzetben van, mint a telephely, vagy akár több telephely is, akkor meg kell osztani az adót, (reméljük lesz nemsokára ebben pozitív változás).

Ami még fontos, azért nézzük át a Kata adózással kapcsolatos szabályokat.

Az alábbi felsorolásban még néhány eset, amikor bevallást, jelentést kell küldeni a hatóságoknak:

  • alkalmazotti bejelentés, kijelentés (ha van alkalmazott, és számfejteni is),
  • alkalmazotti járulék bevallások,
  • alkalmi munkavállaló jelentése (ha kell),
  • áfa bevallás (áfásoknak, értékhatár átlépésénél),
  • ha van határon túli számlaforgalmad: összesítő nyilatkozatot,
  • cégautó adó (ha van a cégben gj.),
  • kérhet a KSH adatszolgáltatást,
  • környezetvédelmi termékdíj (csomagolóanyagoknál),
  • pénztárgép, számlázó program használatbavételnél jelentés,
  • éves KATA bevallás,
  • iparűzési bevallás, változás bejelentés,
  • vállalkozás szüneteltetése, stb.

Ezen kívül is még számíthatunk egyéb adminisztratív kötelezettségre, ezért szeretjük még a Kata adóalanyokat is felvinni a kettős könyvelésbe, és ez például a gazdasági társaságoknál (bt.,kkt. Bt jellemzői) azért is előnyös, mert a Kata alá áttérés, és ez alól kilépésnél kell a részletes adat kimutatás.

 

        Katás Bt., Kkt.

 

És ha már a gazdasági társaságoknál vagyunk, a fenti felsorolás rájuk is vonatkozik egy-két eltéréssel.

Újonnan alakuló bt.,kkt. már induláskor is választhatja ezt az adózási formát, de mivel itt nem úgy, mint az egyéni vállalkozónál, ami egyben mint magánszemély jelleggel bír, hanem mint személyegyesítő társaság,azaz  jogi személyről beszélünk, amit már tagok alkotják. És fontos, hogy ki milyen minőségben vállal munkát a társaság életében, mivel lehet, hogy lesz személyes közreműködő tag a Kata hatálya alatt, és lesz olyan tag, aki nem(munkaviszony). A már működő társaság a T201T jelű nyomtatványon tudja bejelölni, hogy ezt az adózási módot választja.

És megint olyan eset, amikor jó, ha a gazdasági események a kettős könyvelésben teljes adatot tartalmaznak. Igaz, hogy sok kis bt. családi, baráti kis vállalkozásokból tevődik össze, és az is, hogy egy katás bt, ha csak a bevételi értékhatárra gondolunk, nem tartozik a nagy árbevételű cégek köré, de tegyük fel, a cég jövedelmező, és nem minden személyesen közreműködő tag tartozik a Kata hatálya alól. Ha a nyereségből jövedelmet (osztalékot) kell fizetni, a Katás tagnak nincs is ezzel további adófizetési, és adminisztratív kötelezettsége, de ha a másik személyesen közreműködő tag(munkaviszonyos) is szeretné, hogy  a tulajdoni hányadának a mértékéig számára „osztalékot fizessenek”, egy bevételi nyilvántartásból nem igazán lehet kiszámolni, hogy neki mennyi is járhat. További gondot okoz, hogy ezt a kifizetést már adófizetési kötelezettség is terheli.

 

  Áttérés a Kata adó hatálya alá

 

Ennek a lehetősége, az előző katás cikkben is leírva, az egyéni vállalkozó, egyéni cég, és a csak magánszemély taggal rendelkező bt. és kkt. jogosultsága. A kata és kiva esetében pedig nagyon pozitív, hogy az áttérés az év bármelyik hónapjában lehetséges. De ha az adózó például a társasági adó hatálya alól szeretne a kata alá kerülni, le kell zárnia az üzleti évet, és záró beszámolót, valamint záró bevallást kell benyújtania, és a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996.évi LXXXI. törvény (továbbiakban tao tv.) a jogutód nélküli megszűnés szabályai szerint kell eljárni. Év közbeni áttérésnél egy 71-es jelű bevallást kell benyújtani.

Szja hatálya alól az áttéréskor figyelni kell, hogy amelyik nappal megszűnik az előző jogviszony, azzal a nappal még kiállított számlák bevétele, és ez idő alatt kapott számlák kötelezettségeinek elszámolásakor, ha csúszik a kifizetés is, akkor is az előző jogviszony bevallásaiban kell szerepeltetni, és előfordulhat, hogy önrevíziót kell benyújtani.

Ugyancsak bonyolult helyzet, ha ezek után a társaság mégis kikerül újra a Kata hatálya alól.

A bevételi nyilvántartást vezető eva-alanyok, illetve valamennyi kata-alany – mivel nem alanyai a számviteli törvénynek – mentesülnek a beszámolókészítési kötelezettség alól.

Ez csak egy pár példa, amikor jó, ha van könyvelő

 

  •  
    4
    Shares
  • 4
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •