Kata adózás

Mivel évről évre egyre népszerűbb ez az adózási forma, úgy gondolom, nem hiányozhat a honlapról egy pár sor ebben a témában sem.

A  KATA szabályainak rendelkezéseit a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló 2012. évi CXLVII. törvény (továbbiakban: Katv.) tartalmazza.

Fontos, hogy ki választhatja ezt az adózási formát, amely alatt a fenti törvény az irányadó, de itt is meg kell felelni bizonyos esetekben más jogszabályoknak, például ha áfa hatálya alá szeretne bejelentkezni a kisadózó.

 

De nem csak az áfa törvény, az art., a tbj. törvény, és még sorolhatnánk.

Tehát ennek az adózásnak az alanya lehet:

  • egyéni vállalkozó
  • egyéni cég
  • olyan betéti társaság, közkereseti társaság, amely magánszemély taggal rendelkezik (nem jogi személy a tag).

 

Vannak kizáró okok is, amikor nem választhatja egy vállalkozás ezt az adózást, ennek esetei, ha a vállalkozás adószámát az új adónem (kata) választásának bejelentése előtt két éven belül törölte, vagy ez idő alatt az adószám jogerősen fel volt függesztve. De az a vállalkozás sem lehet Katás, amely az adóalanyiság választásának évében az Önálló vállalkozók tevékenységi jegyzéke, illetve a TEÁOR 2008 szerint 68.20 Saját tulajdonú, bérelt ingatlan bérbeadása, üzemeltetése besorolású tevékenységből bevételt szerzett.

 

   Mennyi a Kata adó összege?

 

Vegyük először is, hogy milyen formában, és milyen összeggel adózik a Katás. Ez függ attól, hogy főállású, vagy nem főállásúnak minősül.

Főállásban havi ötvenezer forint, vagy ha a magasabb összeget szeretné fizetni, havi hetvenötezer forint az adófizetés, nem főállású Katás havi huszonötezer forintot fizet minden megkezdett hónap akár egy napja után is. Ezért érdemes szüneteltetéskor a változás bejelentést a hónap utolsó napjaira már elküldeni. Az adófizetés minden tárgyhónapot követő hó 12.-e, és figyelni kell arra is, hogy év végén a tartozás ne haladja meg a százezer forintot, mert kikerülhet az adózás alól, és ez nem mindegy egy vállalkozásnak, ha csak a bérek járulékaira gondolunk. Kedvezőbb változás, hogy aki ki kerül az adótartozása  miatt a Kata alól, 2017. júniusa óta már kedvezőbb feltételekkel kerülhet vissza a előző évekhez viszonyítva, mert a módosítás úgy szól, hogy az adóalanyiság a megszűnés évére és az azt követő 12 hónapra nem választható, tehát aki 2017 év végén kerül ki adótartozása miatt, 2019 januárjától ismét választhatja ezt az adózást, és ez kevesebb, mint két év.

 

   Mikor nem kell megfizetni az adót?

 

Nem kell  megfizetni az adót arra az érintett időszakra, ha táppénzben, baleseti táppénzben, csecsemőgondozási díjban, gyermekgondozási díjban, gyermekgondozást segítő ellátásban, gyermeknevelési támogatásban vagy ápolási díjban részesül, katonai szolgálatot teljesítő önkéntes tartalékos katona, fogvatartott, egyéni vállalkozói tevékenységét szüneteltette, vagy a Tbj. szerinti kiegészítő tevékenységet folytatóként keresőképtelen.

Amennyiben a kisadózó vállalkozás több kisadózót jelent be, a tételes adót minden személy után külön-külön kell megfizetni. Ez jellemzően a gazdasági társaságokra vonatkozik, amikor a természetes személy tagok közül több tag is kisadózó, amennyiben a vállalkozás tagja nem kisadózó, vagy olyan alkalmazottat foglalkoztat, akivel például munkaviszonyban van, utána a személyi jövedelemadót és a járulékokat meg is kell fizetni.

 

    Kata járulékalapja

 

2017.-ben az 50.000.- forint befizetésénél 90.000.- Ft, a 75.000.- Ft befizetésénél 150.000.- Ft a járulékalap. Ez 2018.-ban 93.500.- és 157.000.- forint, ha nem változik a tervezett minimálbér.

 

            Ki minősül főállásúnak, és ki nem?

 

Nagyon fontos, hogy míg a főállású Katás biztosítottnak minősül, a nem főállású ezzel a jogviszonyával nem, mivel utána már valószínű, hogy máshol történik a járulékfizetés.

Mindenki főállású, kivéve, ha a felsoroltak közül valamelyik az adózóra jellemző:

  • legalább heti 36 órás foglalkoztatással járó munkaviszonyban áll azzal, hogy a heti 36 órás foglalkoztatás megállapításánál az egyidejűleg fennálló munkaviszonyokban előírt munkaidőt össze kell számítani,
  • a társadalombiztosítás ellátásairól és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Tbj.) szerinti kiegészítő tevékenységet folytatónak minősül,
  • a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról és annak végrehajtásáról szóló uniós rendeletek alapján külföldön biztosított személynek minősül,
  • a kétoldalú szociálpolitikai, szociális biztonsági egyezmény alapján más államban biztosítottnak minősül,
  • olyan magánszemély, aki 2011. december 31-én – a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvény alapján megállapított – I., II., vagy III. csoportos rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjra volt jogosult, és a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény 32-33. §-a alapján rokkantsági ellátásban vagy rehabilitációs ellátásban részesül, vagy
  • rokkantsági ellátásban részesül és egészségi állapota a rehabilitációs hatóság komplex minősítése alapján 50 százalékos vagy kisebb mértékű,
  • a kisadózó vállalkozáson kívül más vállalkozásban nem kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozónak vagy társas vállalkozónak minősül, ideértve a más kisadózó vállalkozásban fennálló főállású kisadózói jogállást is,
  • a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény szerinti nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyban áll.

 

       Alanyi adómentesség

 

2017-ben a Kata összeghatár alanyi adómentesség választásánál évi 8 millió forint, áfás Katás esetén 12 millió, ezen felüli bevételének naptári évben elért összegéből a 12 millió forintot meghaladó része után 40 százalékos mértékű adót kell fizetnie.  Év közben alakult vállalkozásoknál a 40 százalékos adót a bevétel azon része után kell megfizetnie, amely meghaladja az adófizetési kötelezettséggel érintett hónapok és havi 1 millió forint szorzatát. Nem kell megijedni, ha átlépjük az összeghatárt, de érdemes leülni egy kicsit számolni, mert van, amikor a 40 százalékos adó megfizetése után is jobban jár a cég, mintha mondjuk, a tao alá tartozik.

 

            Milyen közterheket vált ki az adózó a Katával?

 

Ezzel az adóalanyisággal kiváltható:

  • a vállalkozói személyi jövedelemadó és vállalkozói osztalékalap utáni adó vagy átalányadó megállapítása, bevallása és megfizetése;
  • társasági adó megállapítása, bevallása és megfizetése;
  • a személyi jövedelemadó, járulékok (ideértve az egészségügyi szolgáltatási járulékot is) és az egészségügyi hozzájárulás megállapítása, bevallása és megfizetése (pl. osztalék, a személyesen közreműködő tag esetén, a béren kívüli juttatások utáni adó alól a kisadózó vonatkozásában);
  • szociális hozzájárulási adó és egészségügyi hozzájárulás, valamint a szakképzési hozzájárulás megállapítása, bevallása és megfizetése alól.

Arra azonban figyeljünk, hogy például társas vállalkozásoknál, ha nem minden tag Katás, az adó hatálya alá nem tartozó tagnál a járulék fizetés már kötelező, ha nincs máshol megfizetve utána, és az osztalékról se feledkezzünk meg, amit a nyereségből ez a tag(tagok) kapnak.

Amit még érdemes megemlíteni, hogy bevételi nyilvántartás vezetésére kötelezett, és az általa kiadott számlán köteles feltüntetni, hogy kisadózó. Ennek elmulasztása súlyos birsággal is járhat, hiszen a kisadózó féltől kapott számla a gazdasági társaságoknál is annyiban fontos, hogy jelentéskötelezettségük van, amennyiben a tárgyévben egy azon kisadózótól befogadott számla összege eléri az egymillió forintot. De a Katás vállalkozásnak is jelentenie kell a bevallásában, ha egy megrendelőtől megszerzett bevétele a naptári évben meghaladja az 1 millió forintot.

 

   Leplezett munkaviszony, vagy sem?

 

Folytatva az utolsó mondatot, hogy ez miért fontos a Nav-nak, például azért, hogy rálátása legyen arra, hogy a vállalkozás tevékenysége nem tartozik a burkolt munkaviszony kategóriába. Az adóhatóság vélelmezheti ennek tényét, abban az esetben, ha az alábbi feltételek közül nem valósul meg a következő körülmények közül legalább egy, de véleményem szerint inkább több:

  • a kisadózó a tevékenységet nem kizárólag személyesen végezte vagy végezhette;
  • a naptári évi bevételének legalább 50 százalékát nem adatszolgáltatásra köteles személytől (a továbbiakban: megrendelő) szerezte;
  • a megrendelő nem adhatott utasítást a tevékenység végzésének módjára vonatkozóan;
  • a tevékenység végzésének helye a kisadózó birtokában áll;
  • a tevékenység végzéséhez szükséges eszközöket és anyagokat nem a megrendelő bocsátotta a kisadózó rendelkezésére;
  • a tevékenység végzésének rendjét a kisadózó határozza meg;
  • a kisadózó vállalkozás minden kisadózóként bejelentett tagja, illetve a kisadózó egyéni vállalkozó a naptári év egészében azért nem minősül főállású kisadózónak, mert heti 36 órás foglalkoztatással járó munkaviszonyban áll, vagy a kisadózó vállalkozáson kívül más vállalkozásban főállású társas vállalkozónak minősül, (ideértve a más kisadózó vállalkozásban fennálló főállású kisadózói jogállást is) feltéve, hogy a kisadózó vállalkozás naptári évi bevételének legalább 50 százalékát olyan személytől szerezte, akivel/amellyel a kisadózó a naptári évben nem állt a fent említett jogviszonyok egyikében sem. A megrendelőt és az azzal kapcsolt vállalkozási viszonyban álló személyeket egy személynek kell tekinteni (kapcsolt vállalkozás: a Tao. tv.41 4. § 23. pontja szerinti vállalkozás).
       Összegzés

 

Összegezve ezeket a tényeket, nem kell minden kritériumnak megfelelni, de törekedni kell arra, hogy legalább két állítás a fentiekből jellemezze a tevékenységet!

Sajnos van olyan helyzet, ahol nehéz bizonyítani, hogy nem munkaviszony áll fenn a vállalkozás és a megrendelő közt, ha csak példaként az ügyeletet vállaló egészségügyi dolgozókra gondolunk, akik lehet, hogy a vele munkaszerződésben álló intézményben, az intézmény eszközeit használva, az intézmény székhelyén, telephelyén, és az általa előírt időbeosztásban végzik el a munkát.

 

A következő cikkben lesz szó, hogy mikor kell a Katásnak könyvelő, és egy pár szó az adó alá áttérés, és visszatérés szabályairól.(Katás vállalkozás)

 

Amennyiben további kérdésed van ezzel az adónemmel kapcsolatban, írj a kapcsolati oldalon található e-mail címre.

 

  •  
    5
    Shares
  • 5
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •