2018.09.05.

Egyszerűbb lehet a végelszámolás?

 

Nagyon sok olyan cég van, ahol –akár évek óta nincs benne gazdasági tevékenység-, még sem szüntette meg a tulajdonos, mert a végelszámolás ügyvédi költségeire nincs meg az anyagi kerete. Igen, mondhatjuk azt is, minek vállalkozik, akinek nincs rá pénze, de amikor belekezdünk, nem a befejezés az első gondolat. De nem csak nekik, hanem minden olyan cégnek lehet ez jó hír, akinek tényleg megszüntethető egyszerűsítetten a társasága, beleértve, hogy ezt az eljárást már kft., vagy akár zrt. is választhatja. Tehát egyablakos ügyintézéssel, illetékmentes  közzététellel lezárható a cég működése. De ez természetesen nem jelenti azt, hogy most már nem kell semmilyen költséggel számolni, majd rá bízzuk a könyvelőre, és intézi. Olvasom több helyen, hogy nő a könyvelők feladata, és terhe, de szerintem csak akkor, ha ezt a munkát is elvállalja, hiszen ez nem a napi könnyviteli munka része. Úgy, mint a beszámolót is többletköltségért vállalja a legtöbb könyvelő, aki pedig nem, általában beleépíti a havi könyvelési díjba.

2018.július 1.-től változott a 2006.évi V. törvény a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról, és a végelszámolásról (a közigazgatás bürokrácia csökkentésének köszönhetően), talán tényleg egyszerű lesz az egyszerűsített végelszámolás.

De ne keverjük fel a végelszámolás, és felszámolás fogalmait. Végelszámolásnak akkor van helye, ha a cég jogutód nélkül szűnik meg, és nem fizetésképtelen, és a cégre vonatkozó jogszabály eltérő rendelkezést nem tartalmaz.

 

Mikor lehet egyszerűsített végelszámolást indítani?

 

Egyszerűsített végelszámolást indíthat a vállalkozás, ha

a) a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 155. §-a szerinti könyvvizsgálatra nem kötelezett, és

b) végelszámolása kezdő időpontjától számított százötven napon belül a végelszámolást befejezi. [Ctv. 114. § (1)]

 

A cégnek az egyszerűsített végelszámolás megindítását már nem a cégbírósághoz kell bejelenteni, hanem a Nav-on keresztül, a T201T nyomtatványon, és a Nav továbbítja a cégbíróság felé. Ugyancsak ezt a nyomtatványt kell kitölteni, ha befejezi a cég az egyszerűsített végelszámolást, de akkor is, ha a további működésről dönt. A cégbíróság ez alapján teszi közzé a végelszámolás tényét, idejét, tehát ez már nem a végelszámoló közzétételi kötelezettsége. Tehát elektronikus intézhető majdnem minden.  De a legfőbb szerv által elfogadott vagyonfelosztási javaslatot, és határozatot, amiben a végelszámoláshoz szükséges dokumentumok, egyéb igazolások elfogadása van, a cégbíróságnak kell elektronikusan elküldeni. Ez tartalmazhatja a jogok engedményezését, kötelezettségek átruházását, tartalékok képzését a várható kötelezettségekre,leltárt, adattárolást, stb.. És erre van  iratminta is( a szöveg alján a letöltéshez linket is találsz⇓). Ezzel végül is egy könyvelő is elboldogulhat, hogy nem neki kell megszerkeszteni. Fontos megjegyezni, hogy a vagyonfelosztásnál, a vagyoni értékeket piaci értékre kell korrigálni.

A legfőbb szerv határozatban dönt a végelszámolás kezdő napjáról, ami nem lehet korábbi dátummal, mint maga a határozat kelte. Ebben kijelöli a végelszámolót, ami egyszerűsített eljárásnál maga a cég vezető tisztségviselője.

 

Mik a végelszámoló feladatai?

 

A végelszámoló legfontosabb feladatai:

– felméri a cég vagyoni helyzetét, és megóvja a későbbi költségek fedezetére

– a követeléseit behajtja, – tartozásait kiegyenlíti,

– jogait érvényesíti és kötelezettségeit teljesíti,

– vagyoni eszközeit szükség esetén értékesíti,

– a hitelezők kielégítése után fennmaradó vagyont a cég tagjai (részvényesei) között felosztja

– végül a cég működését megszünteti

 

Nem lehet egyszerűsített eljárásban elindítani a végelszámolást, ha van olyan hitelező, aki hitelezői igényét vitatja, illetve igényét peres útra viszi, vagy ha a cég ellen más ügyben is peres eljárás van folyamatban, vagy végelszámolási kifogással kapcsolatos eljárás van folyamatban, és ha a végelszámolás lefolytatására előírt határidő az eljárás folyamat ideje alatt lejárt. Ha valamilyen oknál fogva át kell térni az általános szabályok szerinti végelszámolásra, és ezt az áttérés a végelszámoló elmulasztja, akár kényszertörlésnek lehet helye. Persze, ha a hitelezői igények nem kielégíthetők, vagy adóhiányt nem tudja a cég fedezni, akár felszámolásba is átmehet az eljárás.

 

De nézzük, milyen bevallásokat, adatszolgáltatásokat kell benyújtani a végelszámolónak.

 

– ha a cég a számviteli törvény hatálya alá tartozik, a végelszámolás kezdő napját követő 30 napon belül, a végelszámolás kezdő időpontját megelőző nappal tevékenységet lezáró beszámolót készít, és köteles letétbe helyezni, közzétenni (ha erre eddig is kötelezett volt a cég)(u.n.V1). Itt nem kell üzleti jelentés, de ha könyvvizsgálatra kötelezett volt a cég, a könyvvizsgáló jelentése kell hozzá.

– ez utána a könyvelő végelszámolási nyitómérleget nyit, ami a végelszámolás megkezdésének vagyoni helyzetét mutatja, majd ezt korrigálja. Ezt a 72/2006. (IV. 3.) Korm. rendelet a végelszámolás számviteli feladatairól szabályozza.

– be kell adni a szükséges bevallásokat (’71., ’65., ’08., ’01, Hipa) a végelszámoláskor záróként, a folyamatában pedig általánosan,

-vagy adózási módtól függően Kata, Kiva, 43 tevékenység lezáró bevallásokat, mivel ebben az esetben az adóalanyiság meg is szűnik.

A bevallásokon szerepeltetnie kell v.a. megjelölést, azaz a végelszámolás tényét.

 

Iratminták az egyszerűsített végelszámoláshoz

 

Szerencsére ezt is le lehet tölteni a magyarország.hu oldalról, és AVDH keresztül hitelesítve elektronikusan továbbíthatjuk

A cégbírósági közzétételt követően kezdődik a 40 napos moratórium, amikor a hitelezők bejelentkezhetnek a még kifizetetlen követeléseikért. Ez alapján készíti a végelszámoló a hitelezői listát.

A záró beszámoló, és vagyonfelosztási javaslatnál figyelembe kell venni az eljárás alatt felmerülő költségeket, rendezni kell az adószámlát, azaz befizetni, vagy átvezetni az adót, esetleg visszaigényelni a túlfizetést. és a bankszámlát a végelszámolás befejezéséig fenn kell tartani.. A vállalkozásból kivont jövedelem után a személyi jövedelemadót meg kell fizetni, de felhívja a Nav a figyelmet, hogy a vállalkozásból kivont jövedelmet terhelő személyi jövedelemadót a végelszámolás alatt álló cég a záró ’08  bevallásban, míg az egészségügyi hozzájárulást a magánszemély a jövedelemszerzés évéről készített ’53  bevallásban  kell feltüntetni, és fizetni.

És ne felejtsük el a tagi kölcsönt sem. Ha a tag lemond az összegről, vagy nem kerül sor a visszafizetésre, ez egyéb bevétel a cég részére, azaz ajándéknak minősül, ami viszont illetékköteles.

Ebből is látszik, hogy a könyvelőnek az egyszerűsített végelszámolás nem a napi rutinfeladatai közé tartozik, akkor sem, ha ügyvéd segíti a végelszámolást. Ha pedig egyszerűsítetten neki kell mindent intézni, azért vannak olyan helyzetek, amikor komoly jogi kérdések merülnek fel.

 

 

Kell ügyvédi közreműködés az egyszerűsített végelszámolásnál?

 

 

Ennél az eljárásnál nem, és ezt a költséget tudja megspórolni a vállalkozás. De lehetnek a vállalkozásnak a vagyoni részesedéseivel működő jogalanyok, alapítványok, egyesületek, egyéb kapcsolt jogviszonyok. Tag lehet akár nem magánszemély, hanem más jogi személy is, bonyolítja a helyzetet, ha egymással kapcsolatos elszámolásoknak is van helye. És egy végelszámolásnál a lényeg a maradék vagyon felosztása.

A maradék vagyont pénzügyileg (leltárral, piaci értékeléssel) alá kell támasztani, de fontos tudni, hogy engedményezésnél, jogról lemondásnál több tulajdonos esetén mikor nem sérül a másik fél érdeke az utolsó üzleti döntéseknél. Amikor végelszámolásnál a legfőbb szerv határozatot hoz, néha olyan dolgok, vagy olyan formában is belekerülnek, amik ellentételesek lehetnek jogszabállyal. Ilyenkor inkább egy jogász lehet a segítség. Hiszen nem lehet kizárni, vagy megfosztani önkényesen tagot a vagyonból különböző magyarázattal, nem lehet figyelmen kívül hagyni a vagyoni részesedéseket. Felmerülhet a kárfelelősség, de ha működés alatt ezt nem jelezte egyik tag sem, nem készült róla jegyzőkönyv, az utolsó hajrában ez már csak időhúzás.  Az élet mindig produkál olyan helyzetet, amikor érdemes ügyvédhez fordulni, hiszen egy könyvelő általában (még) nem jogász.(Vagy mondjuk, jogász végzettséggel nem verjük a klaviatúrát megszállottan könyvelői minőségünkben).

Egyszerűbb az eset, amikor évek óta nem működő, vagy kevés gazdasági tevékenységgel rendelkező, de legfőképpen  együttműködő tagokkal kell végigvinni az egyszerűsített végelszámolást. Ekkor tényleg elég csak a könyvelő közreműködése.

 

 

 

 

  •  
    1
    Share
  • 1
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •