Egyéni vállalkozó fogalma

 

Egyéni vállalkozó fogalmi meghatározása részben a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (Szja tv.), és részben a 2009. évi CXV. törvény az egyéni vállalkozókról és egyéni cégről nevesítik.

Az Szja törvényben megfogalmazva (3.§:17.) egyéni vállalkozónak minősül:

  • az egyéni vállalkozói nyilvántartásban szereplő magánszemély (csak a nyilvántartásban jegyzett tevékenységeire tekintve)
  • közjegyző,(ha nem közjegyzői iroda tagja)
  • önálló bírósági végrehajtó,(ha nem, mint végrehajtó iroda tagjaként végzi tevékenységét)
  • egyéni szabadalmi szóvivő
  • ügyvéd, (ha nem ügyvédi iroda tagjaként végzi tevékenységét),
  • magán-állatorvos

Tehát a felsorolt magánszemélyek kizárólag a jegyzett tevékenységeikben minősülnek egyéni vállalkozónak!

 

  Ki minősül egyéni vállalkozónak?

 

Az e törvényben leírtak szerint nem minősül egyéni vállalkozónak az a magánszemély, aki:

  • az ingatlan-bérbeadási,
  • az egyéb szálláshely-szolgáltatási

tevékenységéből származó bevételére az önálló tevékenységből származó jövedelemre, vagy a tételes átalányadózásra vonatkozó rendelkezések alkalmazását választja. (De ha nem, akkor végezheti egyéni vállalkozóként ezeket a tevékenységeket is.)

 

És egyéni vállalkozói tevékenység a 2009.CXV.evec.tv felsorolásában a természetes személy által végzett gazdasági tevékenység, melyet rendszeresen, nyereség- és vagyonszerzés céljából, saját gazdasági kockázatvállalással végezhet. Ez azt jelenti, hogy az egyéni vállalkozó e tevékenységéből eredő kötelezettségeiért a saját vagyonával felel. És a törvény felsorolja azokat az eseteket, amikor nem kell alkalmazni az egyéni   vállalkozóra vonatkozó szabályokat:

  • a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerinti mezőgazdasági őstermelői tevékenység,
  • a szolgáltató állatorvosi tevékenység,
  • az ügyvédi tevékenység,
  • az egyéni szabadalmi ügyvivői tevékenység,
  • a közjegyzői tevékenység,
  • az önálló bírósági végrehajtói tevékenység.

 

       Ki lehet egyéni vállalkozó?

 

Magyar állampolgáron kívül lehet egyéni vállalkozó az, akit a jogszabály nevesít,(gondolok a nem magyar állampolgárokra), de nem lehet egyéni vállalkozó kiskorú, és aki cselekvőképességére vonatkozóan gondnokság alatt áll, akit a régi, és az új büntető törvénykönyvben leírt egyes bűncselekményei miatt jogerősen elítéltek, aki egyéni cég tagja vagy gazdasági társaság korlátlanul felelős tagja.

 

   Egyéni vállalkozás indítása

 

Egyéni vállalkozás indítását, már akár 10 perces ügyintézési határidőre rövidülhet, ha a vállalkozni kívánó magánszemély rendelkezik ügyfélkapus regisztrációval, mivel ezt elektronikus úton, azonosítással már egyszerű elintézni. (Ugyanígy bejelenthető a vállalkozás szüneteltetése, vagy megszüntetése is). Hogy milyen bejelentéseket kell megtenni kezdő lépésként, bővebben itt olvashatsz róla

Folytathat több tevékenységet, több telephelyen, fióktelepen, de ha jogszabály a tevékenység gyakorlását hatósági engedélyhez köti, csak az jogerős engedély megérkeztével végezheti.

Ez vonatkozik a szakképzettséget igénylő tevékenységre is, amikor vagy rendelkeznie kell a jogszabály által előírt szakképzettséggel, vagy olyan személlyel van szerződéses jogviszonya, aki igen.

Figyeljünk arra, hogy amikor regisztrálunk, pontosan legyen kitöltve a regisztrációs űrlap, itt kell ugyanis választani az áfa alanyi mentességet, és azt is, ha KATA alanyként szeretnénk a tevékenységet végezni.

Ezen kívül regisztrálni kell a területi kereskedelmi- és iparkamaránál, valamint bejelentkezni az érintett önkormányzatnál az iparűzési adó alá, továbbá ahol kell, változás bejelentő nyomtatvány beküldése is kötelező lehet,(pl: munkaviszony létesítésénél, iratőrzés helyének bejelentésénél, stb.).

 

   Adószámos magánszemély

 

Egyéni vállalkozói formát néha nehéz elhatárolni az adószámos magánszemély fogalmától, hiszen sok esetben az utóbbi tevékenység is megfeleltethető az egyéni vállalkozásnál leírtakban.

Az egyéni vállalkozó rendszeres, üzletszerű, nyereség-, és haszonszerzés céljából végzett gazdasági tevékenységet végez, de vajon az adószámos magánszemély tevékenységét mennyire jellemzi a rendszeresség, a nyereség-, és a haszonszerzés?

Egy kezdő, szellemi foglalkozású magánszemély kezdheti adószámos magánszemélyként, amíg egyértelművé válik, hogy tevékenysége beletartozik az egyéni vállalkozónál leírtakra, tehát már rendszeres, és üzletszerű lesz (egyszerű a vállalkozási formát megváltoztatni). Ha valaki például néha fordítást végez akár egy, vagy több megrendelőnek, de ez nem folyamatos szolgáltatásnak minősül, még belefér az adószámos magánszemély kategóriába. És ha e minőségben számlázunk például egy gazdasági társaságnak, kifizetőnek, akkor tőle már csak a leadózott összeget kapjuk, mivel nála keletkezik adólevonási, bevallási, és befizetési kötelezettség, mely után egy igazolást kapunk, hogy a következő évben el tudjuk készíteni az adóbevallást. Ennél a formánál pedig nem élhetünk a veszteségelhatárolással, mint egyéni vállalkozóként, de nem is terhel iparűzési adófizetési kötelezettség, költséget pedig csak a bevétel erejéig számolhatunk el.

 

.

    A kifizetőnek történő nyilatkozattal kapcsolatos tudnivalók

 

A nyilatkozattal kapcsolatban fontos tudnivaló, hogy tételes költségelszámolás esetén a kifizetőnek történő nyilatkozatban nem a levonandó költség összegét, hanem annak a bevételhez viszonyított, százalékos mértékét kell megadni. Amennyiben tételes költségelszámolást alkalmazunk, nyilván ez a mérték 10%-nál nagyobb lesz, ám további feltétel, hogy a nyilatkozatban a költségek mértéke az 50%-ot nem haladhatja meg. Amennyiben a bevallás készítésekor nyilvánvalóvá válik, hogy a felmerült költség ténylegesen meghaladta az 50%-ot, úgy az érvényesíthető az éves adóelszámolás során.

Előfordulhat azonban olyan eset is, hogy a kifizetői nyilatkozatunkkal ellentétben az éves elszámolás során kiderül, hogy a ténylegesen felmerült költség mértéke nem éri el az általunk nyilatkozatba foglalt mértéket. Ez esetben egy bizonyos mértékű eltérést különbözeti bírság terhel. Ezt az eltérést úgy kell meghatározni, hogy a bevallásban igazoltan kimutatott költség és a nyilatkozat szerinti költség 5%-át meghaladó költség-különbözet után 39%, valamint emiatt az adóbevallás alapján 10 ezer Ft-ot meghaladó befizetési különbözet után további 12% a különbözeti bírság (ez szintén személyi jövedelemadónak minősül, így erre a számlaszámra kell utalni). Emiatt tehát érdemes vigyáznunk arra, hogy a nyilatkozatban milyen költség-mértéket írunk! Inkább legyünk elővigyázatosak és kevesebbről szóljon, mintsem bírságot kelljen később fizetni miatta.

Egy esetben lehet 50%-tól nagyobb mértékű költségről nyilatkozni, mégpedig a költségtérítéssel kapcsolatban. Ugyanis amennyiben költségtérítés is elszámolásra kerül a kifizetővel, úgy a költségtérítés jövedelemtartalma lehet nulla is, így megtehetjük, hogy ez esetben akár 100%-ról nyilatkozunk (ha belegondolunk, ez ésszerű is, hiszen ez a kifizetés a ténylegesen felmerült költségeink egészéről vagy egy részéről szól, így amennyiben teljes egészében megtéríti a kifizető a költségeinket, akkor a „jövedelemtartalom” könnyen kiszámítható, így felesleges lenne adóelőleget fizetni utána.)

 

    Előlegfizetés, adóbevallás

 

Akár magánszemélynek, akár kifizetőnek végzünk tevékenységet, mindenképp fontos tudnunk, hogy év közben is terhel minket a személyi jövedelemadó-előleg fizetési kötelezettség. Amennyiben kifizetőnek számlázunk, úgy nincs különösebb dolgunk, mivel a kifizető levonja, bevallja és befizeti a személyi jövedelemadó előleget. Amennyiben viszont magánszemélynek (vagy magánszemélynek is) számlázunk, úgy az adott negyedévben képződött jövedelmünket meg kell határozni és a negyedévet követő hó 12-ig adóelőleget kell fizetnünk, azaz április, július, október és január 12-ig. Az előleg befizetése pedig a NAV személyi jövedelemadó magánszemélyt, őstermelőt, egyéni vállalkozót, kifizetőt terhelő kötelezettség beszedési számlára történik, melynek számlaszáma: 10032000-06056353; közleménybe mindig az adószámunkat írjuk!

Az adót évente csak egyszer kell bevallanunk, mégpedig az éves személyi jövedelemadó bevallásban február 25-ig illetve május 20-ig. (Ne feledjük, hogy a február 25. nem csak az egyéni vállalkozók határideje, hanem azon adószámos magánszemélyeknek is eddig kell benyújtaniuk a bevallásukat, akik áfafizetésre kötelezettek!)

 

    Nyilvántartások vezetése

 

Végül nézzük meg az Szja tv. előírását a nyilvántartások vezetésével kapcsolatban is. Ugyanis annak ellenére, hogy magánszemélyek vagyunk, az Szja tv. 5. számú mellékletében meghatározottak szerint alap- és részletező nyilvántartás-vezetésre vagyunk kötelezettek. Az alapnyilvántartások típusa lehet:

  • bevételi nyilvántartás,
  • bevételi és költségnyilvántartás,
  • pénztárkönyv, illetve
  • naplófőkönyv

A részleteket a mellékletben találjuk, ám a legegyszerűbben úgy lehetne megfogalmazni, hogy:

  • aki 10% költséghányadot alkalmaz, annak elég a bevételi nyilvántartást vezetnie (kivéve, ha csak kifizetőtől származik a jövedelme, hiszen akkor elég megőriznie a bizonylatokat és az igazolásokat);
  • aki tételesen számolja el a költségeit, az minimum bevételi és költségnyilvántartást kell, hogy vezessen;
  • aki áfafizetésre kötelezett, annak a jövedelem-elszámolás módjától függetlenül minimum pénztárkönyvet kell vezetnie, de
  • bárki választhatja a naplófőkönyv vezetését.

Az Szja tv. e melléklete bemutat néhány típusú részletező nyilvántartást is, ám azokat a legegyszerűbben úgy lehet meghatározni, hogy: minden olyan adatról szükséges részletező nyilvántartást vezetni, mely az alapnyilvántartásokban nem szerepel, hanem csak kiegészíti, alátámassza azokat, ám szükséges ahhoz,

 

  •  
    3
    Shares
  • 3
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •